Tűzoltó készülékek

A tűzoltó készülékek

A tűzoltó készülékeket elsősorban oltóanyag szerint csoportosíthatjuk. Az oltóanyag határozza meg azt, hogy az adott tűzoltó készülék milyen típusú tüzek oltására alkalmas. A tüzeket négy tűzosztályba sorolhatjuk:

• „A” tűzosztály: A szilárd, szerves anyagok tüze. Jellemzőjük, hogy általában lángolással, izzással égnek. Ilyen anyagok pl. a fa és a papír is.
• „B” tűzosztály: A „B” tűzosztályba tartoznak a folyékony és cseppfolyós anyagok tüzei. Ezeket más néven olvadékoknak, tűzveszélyes folyadékoknak is nevezik. Ilyen anyagok pl. az olaj és a benzin is.
• „C” tűzosztály: Ide tartoznak az olyan éghetők gázok tüzei, mint pl. a földgáz és a propángáz.
• „D” tűzosztály: A fémek, fémötvözetek tüzét jelölő tűzosztály. Ilyen anyagok pl. a nátrium, a magnézium és a kálium is.

A tűzoltó készülékek csoportosítása

A tűzoltó készülékek között oltóanyag alapján megkülönböztetünk porral oltókat, vízzel oltókat, habbal oltókat, szén-dioxiddal oltókat és halonnal oltókat.

A porral oltók (röviden poroltók) a legnépszerűbb tűzoltó készülékek, köszönhetően kedvező áruknak és sokoldalú felhasználási lehetőségeiknek, mivel „A”, „B” és „C” típusú tüzek oltására is alkalmasak. Oltás során a poroltók csökkentik az oxigén koncentrációt.

A vízzel oltó tűzoltó készülékek az „A” típusú tüzek, tehát a szilárd és a szerves anyagok tüzének oltására használhatók. A víz a leggyakrabban használt és legolcsóbb oltóanyag. Fémek oltására nem használható, ugyanis reakcióba lép alkáli fémekkel, melynek hatására hidrogéngáz fejlődik, amit a hő begyújthat.

A habbal oltók „A” és „B” tűzosztályok oltására alkalmasak, különösen hatékonyak gumi és műanyagok tüzeinek oltására. Az oltóhabok habképző anyag, víz és levegő keverékéből kerülnek létrehozásra. Azoknál a tüzeknél, ahol a víz nem alkalmazható, a habbal oltókat sem szabad használni. Az oltási folyamat lényege, hogy az égő anyag felületére juttatott hab elzárja a levegő oxigénjét az égés helyétől, megszüntetve ezzel a tüzet.

A szén-dioxiddal oltókat elsősorban elektromos berendezések tüzeinél alkalmazzák. Előnyük, hogy a szén-dioxid könnyen beszerezhető, és olyan tiszta oltást lehet velük végezni, amely után nem marad hátra oltóanyag. Hátrányuk, hogy izzó, parázsló anyagok oltására nem alkalmasak, és zárt tereken fulladásveszéllyel járnak, ugyanis a szén-dioxid kiszorítja az oxigént a levegőből.

A halonnal oltó készülékek oltási folyamatának lényege, hogy a halon a kémiai reakciókba beépülve fejti ki hatását. A halon előnye, hogy széles körben használható oltásra, a szén-dioxidhoz hasonlóan tiszta oltással fejti ki hatását, az elektromosságot nem vezeti és kis mennyiségben is alkalmas tűz oltására. A halon hátránya, hogy viszonylag drága, valamint nagy reakcióképességű fémeknél nem alkalmazható.

VEGYI HABOK (ABF) Az egyik legjobb és legjobban előtérbe kerülő oltóanyag. Rendkívül sokoldalú, szilárd, folyadék, cseppfolyós szilárd és olaj zsír tüzek esetén is használható. Fagyálló kivitelűek. Villamos feszültség alatt alkalmazhatóak, hiszen vizet nem tartalmaznak.